Zawadi története
Miközben a háború elpusztította a környező országokat, Kongó gyönyörű Idjwe szigetét megkímélte a hadviselés. Népessége azonban továbbra is szegény maradt, és nem épült semmilyen szociális intézménye, eltekintve az egyetlen, a szigeten található Lepramissziótól.
A sziget legelhanyagoltabb részén felnövő Zawadi élete akár nagyon rosszra is fordulhatott volna, amikor 6 évesen fehér foltok jelentek meg a testén. A család rögtön felismerte a leprabetegség jelét, és szomorúan vették tudomásul, hogy sorsuk ezentúl a számkivetettség lesz, amellyel a közösség a betegeket és hozzátartozóit sújtja. Zawadi öt testvérével együtt egy olyan szegényes, napszítta téglából és bádogtetőből épült házban él, amely nélkülöz minden “luxust”, mint fürdőszoba, toalett. A családtagok az udvaron főzik a mindennapos rizst, ugalit és krumplit.
A lány viszonylag gyorsan hozzájutott a leprabetegség elleni gyógykezeléshez, ami egy hosszútávú antibiotikum-kúrát jelent. A Lepramisszió támogatta Zawadi tanulmányait, aki így már hat évfolyamot elvégzett. “Jól érzem magam az iskolában és szeretek tanulni” – vallja Zawadi. Az álma, hogy tanár lehessen vagy egy saját vállalkozást indíthasson. A lány tagja a Lepramisszió önkénteseiből álló csoportnak, és segít a szigeten élő leprabetegeknek az önellátás útjára lépni, gyerekeik oktatása révén. Különösen fontos missziós cél, hogy a kiközösített, leprabetegséggel küzdő terhes nőket támogassák a szervezet tagjai, hiszen őket gyakran magukra hagyják a házastársaik, és ezért a legelesettebbek közé tartoznak.