Évezredek óta folyamatosan a szégyenbélyeg jelenti a leprabetegek és hozzátartozóik számára a legnagyobb lelki fájdalmat.
A leprabetegség következménye ugyanaz, mint az előidézője, de már sokkal súlyosabb mértékben: a még mélységesebb nyomor. Ez az ördögi spirál azt jelenti, hogy a betegség ténye miatt testileg, lelkileg, szociális és gazdasági értelemben még lejjebb jut a beteg és családja. A tudatlan társadalmakban a szégyenbélyeg, kirekesztés könyörületet nem ismerően jár el akár egy édesanyával, akár egy kisgyermekkel szemben. A szégyenbélyeg értelmében elfordulnak tőle családtagjai, közössége kizárja, elmagányosodik, sorsát képtelen megoldani, koldusként tengődik, s még kilátástalanabb lesz az élete. Nincs esélye sem munkára, sem tanulásra, élete nem számít senkinek. Gyakran hivatalosan is kiveti a társadalom, és nincsenek azonos jogaik az egészségesekkel. A szégyenbélyeg és következményei sokkal nagyobb fájdalmat jelentenek, mint maga a betegség!
A nagypapa volt fiatal korában leprabeteg, mégis a makkegészségesen született utódait is sújtja a szégyenbélyeg!
A szégyenbélyeget és a kirekesztést semmi nem indokolja ma már.
- Először is azért, mert a lepra csak enyhén fertőző betegség.
- Másodszor: az emberiség 95%-a alapvetően immunis vele szemben, tehát soha el nem kapnánk!
- Harmadszor: a kiváló gyógyszerek néhány órán belül leállítják a kórokozó fertőzését a szervezetben!
A leprabetegség egy a sok más betegség közül, és a betegeket nem kizárni, hanem gyógyítani, gondozni, szeretni kell!