HU 
EN A leprabetegség az emberiség egyik legrégibb, ugyanakkor ma is velünk élő nyomorúsága. Napjainkban is minden második percben megállapítják valakiről a Földön, hogy leprabeteg, és közülük minden 5. egy gyermek!
A leprabetegség csak emberi szervezetben alakul ki! Ugyanúgy terjed, mint a TBC: tüsszentéssel, köhögéssel kerül át a kórokozó (Mycobacterium leprae). Az emberiség 95%-a immunis a leprabetegség kórokozójával szemben! Csak az alultáplált, egészségtelen körülmények között élő, és más fertőzésekkel szemben is veszélyeztetett embertársaink között pusztít – sajnos a legnincstelenebb tömegek körében. Őket nevezte Kalkuttai Teréz anya a „negyedik világ nyomorultjainak”.
A leprabetegség azonban sokkal több, mint egy kórokozó pusztítása! Éppen ezért nem elég csak orvosi eszközökkel harcolni ellene! A leprabetegségben szenvedő embernek és családjának, gyakran tágabb közösségének (pl. faluközössége) jelene és jövője, egész sorsa tönkremegy testileg, lelkileg, szociális- és társadalmi értelemben. A tudatlanság, évezredes előítéletek miatt ma is megvetik, kivetik, emberi jogaiktól sok helyen teljesen megfosztják a leprabetegség áldozatait. Ezek a lelki szenvedések sokkal fájóbbak, mint maga a betegség!
A leprabetegség elleni harc csak több fronton egyszerre összehangolt támadással vívható meg:
a legmélyebb szegénység elleni átfogó harccal, gyógyítással, rehabilitálással, oktatással, egészségneveléssel, felvilágosítással, jogvédelemmel, befogadással!
